2016.május 26.
Az UNICEF Magyar Bizottság gyermekbántalmazás elleni „Hogy lehet, hogy együtt élünk vele? A gyermekbántalmazásnak nem szabadna léteznie” kreatív- és videókampánya kapcsán a következő nyilatkozatot tesszük.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – az Európai Női Lobbi tagja – 22 tagszervezetből álló ernyőszervezetként egyetért a kampány céljával és formájával, támogatjuk az UNICEF Magyar Bizottságot.
A filmek egyszerre váltottak ki szívből jövő ellenállást és lelkesedést is a felnőttek körében. Bár megértjük a nyomukban fellángoló indulatokat, mi a tényekkel és a megoldásokkal foglalkozunk.
Újfent csatlakozva korábbi állásfoglalásunkhoz, és petíciónkhoz (mely elérhető itt), sürgetjük, hogy a magyar állam haladéktalanul ratifikálja az Európa Tanács Isztambuli Egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. Ez az egyezmény foglalkozik a gyermekek helyzetével is, megvalósítása esetén kiépült intézményrendszer szolgálná az áldozatok védelmét, szakmai protokollok, kiképzett szakemberek, kutatás, statisztika, felvilágosítás segítené a gyermekbántalmazás megelőzését, illetve kezelését.
Magyarország már számos olyan nemzetközi egyezmény tagja, mely a gyermekek elleni és a családon belüli erőszakkal foglalkozik, többek között a hazánk által 1981-ben ratifikált ENSZ Egyezmény A nőkkel szembeni diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról (CEDAW), az 1991-óta jogrendünk szerves részét alkotó ENSZ Egyezmény a Gyermek Jogairól (CRC), de az Európa Tanács tavaly, 2015-ben ratifikált, ún. Lanzarote Egyezménye is, amely a gyermekek elleni szexuális erőszak minden formája elleni állami fellépést szabályozza. Érveink és javaslataink, hasonlóan az UNICEF Magyar Bizottságának munkájához, ezeken a nemzetközi emberjogi normákon alapulnak. Felszólítjuk a döntéshozókat – szakpolitikusokat és a politikusokat – ezen egyezmények betartására, a megfelelő törvények megalkotására, s a szükséges humán, szakmai és anyagi feltételek biztosítására.
A kampány elsősorban a felnőtteknek: a szülőknek, a gyermekekkel kapcsolatba kerülő szakembereknek szól. Ugyanakkor semmi nem indokolja, hogy elzárjuk a filmeket a gyerekek elől, hiszen erőszakos, felkavaró jelenetek nem láthatók bennük, ami ritka a bántalmazással foglalkozó társadalmi célú reklámok esetében. Megkerülhetetlen, hogy a gerilla marketing szabályai szerint az interneten terjedő filmeket gyerekek is lássák. Szakmai tapasztalatunk alapján a gyerekek megfelelően értelmezik a kiskamaszok által készített stílusú videók valós üzenetét, a látottakat nem veszik szó szerint, és a bántalmazott gyermekek figyelmét felhívják arra, hogy problémáikkal nincsenek egyedül.
A gyermekbántalmazás, ahogy a kampány is sugallja, sajnos egyrészt gyakori, másrészt általában titokban marad, a gyerekek magukra vannak hagyva a probléma kezelésével, bár a probléma nem az ő problémájuk, hanem egy egész rendszeré. A bántalmazott gyermekek gyakran érzik úgy, hogy nem fordulhatnak senkihez, és akik felnőtt segítségét kérik – az értő tanú felnőttel együtt – gyakran tapasztalják Magyarországon azt, hogy nem hisznek nekik, bírósági ügyük évekig elhúzódik, a hatósági eljárások során újra traumatizálják őket, és gyakran továbbra is ki vannak szolgáltatva az őket zaklató, különböző módon bántalmazó felnőtteknek. Mindez a gyermekvédelmi szakemberek, és a családon belüli erőszakkal foglalkozó segítő szervezetek előtt is ismert. Ezért indította el az UNICEF a honlapjukon található jogsegélyszolgálatot is.
Az apa szerepeltetése a gyermekbántalmazásról szóló filmben óriási felzúdulást keltett, pedig erre nem ellenállással, hanem önvizsgálattal kéne a társadalomnak reagálnia. A filmekben elhangzó kijelentések az UNICEF által feldolgozott ügyészségi statisztikai adatokon alapulnak (Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika, ENYÜBS): a kapcsolati erőszakot, beleértve a gyermekbántalmazást, a szexuális bántalmazást – közismert strukturális okokból kifolyólag – az esetek elsöprő többségében, 95%-ban férfiak (apák, nevelőapák, nagyapák) követik el. Ezeket az adatokat nemzetközi kutatások is megerősítik. A tény – hogy a bántalmazók többsége férfi – azonban nem jelenti egyben azt is, hogy minden férfi, minden apa bántalmazó, és azt sem, hogy eltekinthetnénk az anyai bántalmazástól. Számítunk a bántalmazást, a gyermekek és a nők alávetését, kihasználását, kizsákmányolását őszintén elutasító, minden reményünk szerint a többséget alkotó férfiak széleskörű támogatására a gyermekbántalmazás elleni közös fellépésben!
Már rendelkezésre áll olyan, mindenki számára hozzáférhető, nemek szerint részletesen bontott adatokat tartalmazó magyar bűnügyi statisztika (itt:: https://bsr.bm.hu/SitePages/ExcelMegtekinto.aspx?ExcelName=https%3a%2f%2fbsr.bm.hu%2fSertettiAdatok%2fSértettek+száma+az+elkövetés+helye+szerint.xlsx), melynek komplex elemzésével, s közérthető közlésével értelmes választ tudnánk adni egy fontos társadalmi kérdésre.
Sokakat felkavart, hogy a videón szereplő gyermekek középosztálybeli, rendezett környezetben élnek. Tapasztalataink és a kutatások egyértelműen rámutatnak arra, hogy a családon belüli erőszak bármilyen környezetben előfordul, legfeljebb nincs annyira szem előtt, és csak a társadalmi normák, világosan megfogalmazott szabályok, és az állami beavatkozás következetességén múlik, hogy csökken-e.
Végül elégedetten állapítjuk meg, hogy az UNICEF kampánya elérte célját: felkavarta az állóvizet, megtörte a hallgatást, a társadalmat és a szakmát izzó vitában arra készteti, hogy nézzen szembe a gyermekbántalmazással, annak kényelmetlen valóságával, és javasoljon kézzelfogható megoldásokat.
Emberjogi alapon álló, az emberiséget szerető női civil szervezetként is tudjuk, hogy a gyermekbántalmazást 100 %-ban emberek követik el. A gyermekbántalmazás elítélendő, tilos. Az elkövetőnek szabad választása van, hogy bántalmaz-e, vagy nem. A gyermeknek nem adatik meg a választás, áldozat lesz-e vagy sem. Semmi sem lehet fontosabb a gyermekeinknél. Semmi sem lehet értékesebb az olyan családnál, ahol szeretet és biztonság védi a gyerekeket. Semmi sem lehet fontosabb a társadalomnak, mint hogy tájékozatlanságon alapuló számháború és sértettség helyett a gyermekek biztonságát mindenek fölé helyezze.
Sajtókapcsolat:
Betlen Anna 30 452 2323
Juhász Borbála 20 241 3392
Sáfrány Réka 70 949 3571