A Szövetség 2003. október 3-án alakult. A “Női Érdek” hosszú távú célkitűzése, hogy a magyar nők társadalmi és jogi egyenlőséghez hozzájáruljon, szemléletváltozást indítson el a nemek esélyegyenlősége tekintetében. A szövetség igyekszik a nők szociális helyzetét, életesélyét és életminőségét a maga eszközeivel javítani, fellép a nőkkel szembeni diszkrimináció és erőszak minden formájának tilalmáért is. Ehhez elengedhetetlen, hogy a nemzetközi egyezmények Magyarországon is betartsák, az EU-s normákat itthon is elfogadják. A szövetség a napi gyakorlatában a jogalkotás különböző szintjeihez kapcsolódva arra törekszik, hogy a nők élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén, a magán- és a közszférában egyaránt, a törvényhozástól a törvények megvalósításáig terjedően.

Az érdekérvényesítő tevékenységét a “Női Érdek” két nagy területen kívánja folytatni:

  1. általános, tágabb területeken,
  2. szakmai, specifikusabb területeken.
  3. Az általános érdekérvényesítő tevékenység két nagy kérdéskört ölel fel:
  4. minden civileket, nonprofit szervezeteket érintő jogalkotási terület, olyan szakpolitika, amely a nőszervezetekre, a nemek esélyegyenlőségével is foglalkozó nonprofitok működésére és életére is hat,
  5. a nemek esélyegyenlőségével foglalkozó jogalkotás annak legkülönbözőbb szintjein, illetve az idevonatkozó kormányzati politika. Példák: Az I. 1. ponthoz tartozóan a “Női Érdek” feladatának érzi – a korábbi szándéknyilatkozatban megfogalmazottak alapján -, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram működési mechanizmusának kialakításában és a program döntéshozatali testületeiben tagszervezetein, azok összefogásán keresztül képviseltesse, megjelenítse a speciálisan női szempontokat és női érdekeket. Az I. 2. ponthoz kapcsolódóan az esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód törvény koncepciójának, illetve a törvénytervezetnek a figyelemmel kísérése, bírálata illetve a megszületett törvény végrehajtása, kritikai elemzése szintén fontos feladata a “Női Érdek” -nek. A Szövetség hiányolja, hogy két év nem volt elegendõ az egykori Nőképviseleti Tanács újjászervezésére, nem volt elég széleskörű az a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program nőkre vonatkozó részének civil konzultációja.
  6. A specifikus érdekérvényesítés a nő szempontok érvényesülését, a nőkkel szembeni diszkriminációt vizsgálja, tesz javaslatokat az egyes szakterületeken, mégpedig a “Női Érdek” -ben létrejött munkacsoportok segítségével.

Témakörök, amelyeket folyamatosan monitorozni kíván a “Női Érdek” a munkacsoportok szakértői gárdája segítségével:

  1. nők a munkaerőpiacon,
  2. nők a közéletben,
  3. nők elleni erõszak,
  4. a nők egészségügyi, szociális helyzete,
  5. nők az oktatásban, képzésben – élethossziglan tartó tanulás, feminizmus, gender meanstreaming,
  6. nők a médiában,
  7. nők és a család, gyermek- és ifjúságvédelem,
  8. többszörösen diszkriminált nők (pl. fogyatékkal élő nők, leszbikus nők, külföldről idetelepült nők),
  9. vidéki nők, kistérségfejlesztés,
  10. jogharmonizáció,
  11. nemzetközi kapcsolatok.

A “Női Érdek” tagjai hisznek abban, hogy vannak olyan közös célok, amelyek egy sokszínű tagszervetekből álló közösséget közös stratégia mentén képes összetartani, mozgósítani.