Március 8-a kapcsán évről évre emlékeztetünk, hogy a nemzetközi nőnap eredeti célja és fő üzenete a nők emberi jogainak, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének érvényre juttatása. Látjuk és tapasztaljuk is, hogy e téren a magyar államnak súlyos elmaradásai vannak, évtizedek óta. Ebbe a nők számára eleve hátrányos közegbe érkezett meg az elmúlt évben a koronavírus járvány. A Covid az egész társadalom, mindannyiunk számára kivételesen nehéz helyzetet teremtett, illetve adott esetben veszteségeket is hozott, ugyanakkor különösen nagy terhet ró a nőkre, több szempontból is. A járvány idején a legnagyobb terhet viselő egészségügyben és oktatási szférában, valamint a kiskereskedelemben is sokkal több nő dolgozik, mint férfi. Ezen felül a “már jól megszokott”, a nők kárára igazságtalanul felosztott – vagy fel sem osztott – fizetetlen munka, háztartási feladatok mellé a gyermekek online oktatásának otthoni megszervezése is leginkább a nőkre hárult, ahogy a gyerekek felügyeletének vagy egyéb gondozásra szoruló családtagok ellátásának megszervezése is. Ennek, és a munkahelyek csökkenésének köszönhetően sok nő vesztette el a jövedelmét és került anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe. A családon belül, párkapcsolati erőszak áldozatai a kijárási korlátozások, illetve az otthoni munkavégzés miatt még kiszolgáltatottabb és veszélyesebb helyzetbe kerültek – egy olyan rendszerben, ahol a járvány előtti időszakban sem volt garantált az erőszakkal szembeni hatékony és szakszerű állami fellépés.
2021 februárjában az Európai Parlament és a Tanács egy rendeletet fogadott el a válság okozta társadalmi és gazdasági hatások csökkentésére szolgáló helyreállítási eszköz létrehozásáról. Ennek keretében az EU tagállamoknak 2021. április 30-ig nemzeti tervet kell elfogadniuk, amelynek alapján közvetlen pénzügyi támogatást kapnak. Ez Magyarország esetében több mint 7 milliárd eurót jelent. A rendelet kiemeli, hogy a nőket különösen sújtotta a Covid19-válság. Ennek érdekében előírja, hogy a nemzeti helyreállítási tervek elkészítése és végrehajtása során “a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, valamint e célkitűzések általános érvényesítését figyelembe kell venni és elő kell mozdítani.”
A fentiek alapján elvárjuk, hogy a magyar nemzeti helyreállítási terv kidolgozása során azonosítsák be a járvány nők helyzetére gyakorolt negatív hatását és legyenek különös tekintettel a következmények mérséklésére minden releváns területen. A nőjogi szervezetek szaktudása számos szakpolitikai témában rendelkezésre áll, ezt ezúton is felajánljuk a szakszerű és hatékony intézkedések meghozatala érdekében.
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Hungarian Women’s Lobby)
NANE Egyesület
Patent Egyesület
Labrisz Leszbikus Egyesület
Örömteli Életért Alapítvány
Jól-Lét Alapítvány