A háztartások nehézségeitől a klímaválságig
Magyarországon százezrek nem képesek megfelelően kifűteni otthonukat, vagy az eleve alacsony jövedelmük aránytalanul nagy részét költik energiára; őket érinti az energiaszegénység. 500 ezer háztartásnak van 60 napon túli energiaszámla hátraléka, míg a háztartások több, mint 40%-a használ fát vagy szenet a fűtéshez, jelentős részük szegénységben él.
Az Elosztó Projekt a magyarországi energiaszegénység problémakörét térképezi fel öt civil szervezet összefogásában. Azt tűztük ki célul, hogy összegyűjtsük a szükséges tudást ahhoz, hogy a jövőben eredményes megoldások szülessenek az energiaszegénység kihívásaira.
A jelenség az elmúlt években kiemelt témává vált az Európai Unióban. Ennek oka az a felismerés, hogy szakterületeken átívelő megoldások szükségesek mind a szegénység, mind a klímaválság hatásainak mérsékléséhez. A jó minőségű lakhatás és a megfizethető energia nem maradhat a tehetősebb rétegek kiváltsága.
A 4,4 millió ingatlanból álló országos lakásállomány legalább kétharmada energetikai szempontból elavult. A szegényebb háztartások tipikusan rosszabb állapotú, több energiát igénylő ingatlanokban laknak, és nincs megfelelő anyagi hátterük, hogy ezen változtassanak. Ezért az energiaszegénység leküzdéséhez külső támogatásra van szükség.
Át kell látni és elemezni kell az elérhető statisztikákat és szakpolitikai hátteret; megérteni, hogy helyi önkormányzati szinten milyen vetületei vannak ennek a jelenségnek; és nem utolsó sorban betekintést nyerni az érintettek szemszögéből a mindennapi problémákba.
A helyi szint megértéséhez két konkrét mintaterületen készítünk esettanulmányt. Az egyik Kispest, egy olyan budapesti kerület, ahol megtalálható a fővárosban előforduló legtöbb ingatlantípus. A másik egy Baranya megyei apró zsákfalu, Ág, ahol energiaszegénységi stratégia készül. Ide a gázhálózat már nem ér el, a lakók nagy része a szegénységi küszöb alatt él.
A 2020. júliusáig tartó projekt keretében további kiemelt témáink a szilárdtüzelés és az energiaszegénység szempontjából legsérülékenyebb csoportok azonosítása. Ezen felül együttműködéseket építettünk ki számos olyan nemzetközi és hazai szereplővel, akik jelentős tapasztalattal, tudással rendelkeznek az energiaszegénység témájában.
A Civitates (https://civitates-eu.org/) által támogatott Elosztó Projektben konzorciumot alkotó öt civil szervezet a lakhatási szegénység mérsékléséért tevékenykedő Habitat for Humanity Magyarország; a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló), amely a környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági tanácsadással foglalkozó szervezeteket tömöríti; a nők társadalmi és jogi egyenlőségéért küzdő Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek); a civil szektor jogi környezetével foglalkozó Nonprofit Szektor Analízis Egyesület (NOSZA); és a szegénységben, főként a jövedelmi szegénységben élők számának csökkentéséért küzdő Magyar Szegénységellenes Hálózatot működtető Esély Labor Egyesület.
A kutatás weboldala és facebook oldala:
https://www.facebook.com/elosztoprojekt/