Varga Judit igazságügyminiszter kezdeményezésére, valamint a Családjogi Szakértői Munkacsoport felkérésére mi – a NANE Egyesület, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértői – megosztottuk tapasztalatainkat és javaslatokat fogalmaztunk meg a gyermekvédelmi jelzőrendszer és a kapcsolati (családon belüli) erőszakkal kapcsolatos teendőkről.
Mindenekelőtt örömmel üdvözöljük, hogy a kormányzat a témában intézkedéscsomagot tervez kidolgozni, és azt is, hogy ehhez felkérte az illetékes szakmákat és a szélesebb nyilvánosságot is, hogy tegyenek javaslatokat.
A felszólításnak eleget téve hosszú, részletes javaslatot fogalmaztunk meg, amelyből bevezetésképp itt kiemelünk néhány szempontot, megfontolást. Ugyanakkor arra biztatunk mindenkit, részletesebben is ismerje meg a dokumentumot, mert meggyőződésünk, hogy az érintettektől a velük dolgozó szakembereken keresztül a jogalkalmazás, sőt a jogalkotás területén dolgozókig mindenki találhat benne hasznos információkat.
Javaslatunkban új szemléletmód bevezetését szorgalmazzuk.
Az erőszakkal szemben csak összehangolt, egyben átfogó, holisztikus szemlélettel lehet hatékonyan fellépni, amelyben egyaránt kap szerepet
– (a) a megelőzés,
– (b) az áldozatok védelme,
– (c) az elkövetők büntetőjogi felelősségrevonása, és
– (d) intergrált közpolitikai intézkedések (pl. nemzeti stratégiák, cselekvési programok) kidolgozása, elfogadása és következetes végrehajtása.
A szűk értelemben vett jogalkalmazást ki kell egészíteni a mindenkori helyzet felmérésével és megértésével. Ennek érdekében felszólítjuk a hatóságokat az alapos és értő adatgyűjtésre, adatrendszerezésre, elemzésre. Tudás nélkül nem lehet szakszerű munkát végezni. A kapcsolati (családon belüli) erőszakkal találkozó szakemberek munkáját rendszeres, részletes, megfelelően (nemek és más fontos jellemzők szerint) bontott adatok és ezek elemzése alapján kidolgozott szakmai útmutatókkal, protokollokkal, segédanyagokkal kell támogatni.
Mind a gyermekvédelemnek, mind az igazságszolgáltatásnak képessé kell válnia annak megállapítására, hogy ki, az adott helyzet mely szereplője az igazi elkövető, és kik azok, akiket ettől a személytől védeni kell. Nagyon fontos, hogy a nőket és/vagy a gyermekeket érő erőszakkal szembeni fellépés során az eljáró szakemberek világosan lássák: attól, hogy valaki erőszak áldozata, s mint ilyen, intézményi támogatásra szorul, nem kell, hogy egyben rokonszenves is legyen. És fordítva: az elkövetőnek nem kell ellenszenvesnek lennie ahhoz, hogy kiérdemelje az intézményi szankciókat. Ismerni kell az erőszak helyét és szerepét, természetrajzát, időbeli alakulását és az általa kiváltott hatásokat ahhoz, hogy az eljáró szakemberek képesek legyenek azonosítani, és egymástól világosan, elfogultságmentesen meg tudják különböztetni az elkövetőt és az áldozatot.
Javaslatunk kitér például arra is, hogy látszólag jóindulatú és békés megoldások – mint amilyen a mediáció – az erőszak, és különösen az intézményi erőszak eszközeivé is válhatnak, s ezért ezen a területen bizony meg kell szüntetni az alkalmazásukat.
A javaslat részletesen foglalkozik az elvben támogatandó törekvés – a szülők egyenlő jogainak érvényesítése – veszélyeire, amennyiben ezt szakszerűtlenül, az erőszakos háttér, az egyenlőtlen viszonyok figyelmen kívül hagyásával akarják alkalmazni. A kényszerláthatás gyakorlata, amely százával, ezrével sújtja ma is a bántalmazott anyákat és gyermekeiket, súlyos veszélyek forrása, amit az elmúlt hónapokban ismét megszaporodott családirtások is igazolnak.
Külön ráirányítjuk a figyelmet az eljárások – ezen belül is kitüntetetten a gyermekvédelmi eljárások – időtartamára. Minden gyermeknek csak egy, visszahozhatatlan gyermekkora van. Nem szabad ezt a pótolhatatlan alkalmat aktatologatással elvesztegetni.
Újra és újra – ezúttal is – felszólítjuk a jogalkotót és a jogalkalmazókat, hogy vegyék igénybe a témával foglalkozó szakmai szervezetek, köztük az évtizedes gyakorlati és elméleti tapasztalatot felhalmozó női jogvédő civil szervezetek tudását, segítségét, közreműködését: ne sétáljanak el kincsestárunk mindenki számára nyitott ajtaja mellett.
2020. március 8.
Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület
Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) Egyesület
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
Észrevételek_javaslatok a Családjogi Szakértői Munkacsoport részére
