A bölcsődei hálózat, Magyarország közel 160 éves múltra visszatekintő, példaértékű intézményhálózata. A bölcsődei férőhelyek száma azonban az elmúlt húsz évben drasztikusan csökkent, holott a megváltozott gazdasági környezetben növekedett iránta a családok igénye, és Európában azokban az országokban is növekedett a korai fejlesztés, oktatás-nevelés részének tartott bölcsődék rendszere, ahol ez a közelmúltig hagyományosan hiányzott a szolgáltatások közül.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség célja a nők és férfiak valós társadalmi egyenlőségének megteremtése, és a magyar nők érdekeinek képviselete. Nem foglalkozunk világnézeti kérdésekkel, nem írjuk elő az általunk képviselt nőknek és családoknak, milyen stratégiák és értékek mentén kéne élniük az életüket, nem kérdőjelezzük meg az általuk jelzett valóságot, bár valljuk a törvényhozás és szakmapolitika normatív funkcióját. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tiltakozik a tudomásunkra jutott „egyes szociális témájú törvények módosításáról” c. törvénytervezet azon része ellen, amelyben a bölcsődékben térítési díj bevezetését tervezik. A magyar női civil szervezeteket tömörítő Szövetség a legnagyobb európai női ernyőszervezet, az Európai Női Lobbi magyar nemzeti koordinációja. Több tagszervezetünk foglalkozik kifejezetten kisgyermekes nőkkel, anyákkal, roma nőkkel, s dolgozó nőkkel. Ezek a szervezetek napi kapcsolatban állnak női klienseikkel, célcsoportjukkal. Ma Magyarországon nagyon sok családot hozna még nehezebb helyzetbe, sok dolgozni akaró/dolgozó nő kényszerülne szándékáról lemondani, és sok nőt és családot állítana a nem kívánt „munka VAGY gyermek” választás elé, ha a bölcsődei ellátásért az étkezési díjon kívül az egy főre eső jövedelem 20 illetve 25%-nak megfelelő térítési díjat kellene fizetni.
Bölcsődére szükség van, a bölcsődére az ország minden régiójában és településfajtáján szükség van, több bölcsődei helyre van szükség. A munkánk során Szövetségünk által is használt, nemzetközileg elfogadott társadalmi nemekre tekintettel levő közgazdasági elemzés, az un. gender budgeting lényege, hogy minden készülő szabályozás esetén megvizsgálják, az pontosan milyen anyagi terheket róna a nőkre, és a férfiakra külön, s felmérik ennek társadalmi hatásait. Tekintettel arra, hogy a hazai közgondolkodásban a gyermek ellátása a nők feladata, a gyermekfelügyeletre fordított kiadások a nők munkavállalását befolyásolják. Így éppen az alacsonyabb keresetű nők munkavállalási hajlandóságát, hosszú távon munkaerőpiaci esélyeit, jövedelemhez jutási lehetőségeit csökkenti, szegénységi kockázatát, így a gyermekszegénység kockázatát növeli az intézkedés. Véleményünk szerint a nemek esélyegyenlősége szempontjából éppúgy alapvető a bölcsődei ellátás hozzáférhetősége és ingyenessége, mint az oktatási intézményekként működő óvodáké és alap és középfokú iskoláké. A fennálló fizetési arányok és szociális juttatások szintje miatt a bölcsődei helyek ingyenessége alapvető feltétele úgy a magyar társadalom működésének, mint az esélyegyenlőség megteremtésének, a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának, és a munkaerőpiac bővítésének. A nők gazdasági függetlensége szempontjából elengedhetetlen jövedelemhez jutási esélyeik megteremtése. Az egyedülálló anyák, a gazdasági függésben élő, olykor bántalmazott kisgyermekesek számára éppen az önálló keresethez jutást lehetővé tevő bölcsődei elhelyezés nyújthat biztonságos megélhetést, illetve kiutat. Az ingyenes bölcsőde össztársadalmi érdek, nők és férfiak közös érdeke. Az ingyenes bölcsőde nem luxus, és nem ideológiai kérdés. Nem lehet különbséget tenni három év alatti és három év feletti gyermekek között a finanszírozás terén. Ha az önkormányzati óvoda ingyenes, melynek megváltoztatása fel sem merült, az önkormányzati bölcsőde sem lehet fizetős, különben a differenciálás azt a rejtett üzenetet hordozná, hogy az anyának három éves korig a gyermeke mellett a helye, s azzal a családdal, ahol bármilyen okból másként döntenek, ezt megfizettetik.
A mindenkori kormány felkészült szakmapolitikusainak feladata, hogy a rendelkezésre álló gazdasági keretek között segítse ezen célok elérését, de nem azon az áron, hogy ingyenes szolgáltatást fizetőssé tesz. Tagszervezeteink, és más szervezetek szakemberei többféle megoldási javaslattal éltek az elmúlt években, amelyek megjelentek Magyarország 2010 és 2021 közötti időszakra tervezett a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiájában is (a területi egyenlőtlenségeket is kompenzálandó, több önkormányzati bölcsőde létesítése, működtetésük állami támogatásának növelése, a bölcsődéket rossz helyzetbe hozó, téves logikájú normatíva számítás megváltoztatása, a családi napközik adókedvezmények útján való támogatása, a családi napközik és bölcsődék az önkormányzatokkal, állammal, valamint a vállalatokkal kötött szerződés alapján való pénzbeli támogatása, a családi napközik működtetési feltételeinek könnyítése, a nő-és családtámogató cafeteria kártya bevezetése, mely a családi napközikben is fizetőeszköz lenne, a bölcsődék és családi napközik számának növelése által, elsősorban a nők számára teremtett munkalehetőségek megnyitása, a társadalombiztosítás egy részének közvetlenül a bölcsődékhez juttatott bizonyos hányada kisgyermeket nevelő családok esetén, stb.).Az Európai Unió 2000-ben, a Lisszaboni szerződésben említette először a bölcsődék fontosságát, mint a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltételét, majd 2002-ben, a célszámokat is tartalmazó Barcelonai célokban azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re az EU tagállamaiban a 3 év alatti gyermekek legalább 33 %-a ellátáshoz jusson. Ez természetesen azt jelentené, hogy a gyermekek 67 %-a családja körében, édesanyja, édesapja, vagy nagyszülei mellett töltené életének első három évét. Ma Magyarországon, egy évvel a barcelonai célokban megadott dátum után, kb. 10-15 ezer bölcsődei férőhely hiányzik ahhoz, hogy a magyar gyermekek 33 %-a bölcsődébe járhasson. 2010-ben 37 358 gyermek járt bölcsődébe, ebből 34 224 önkormányzati bölcsődébe, 3134 három év alatti gyermek pedig családi napközibe.[1]
Kérjük a magyar Kormányt, fontolja meg tervezett lépését, mind a társadalmi igazságosság, mind a nemek egyenlőségének szakmapolitikai megfontolásai, a sokat hangoztatott családbarátság, valamint nem utolsósorban a szavazó polgárok szempontjából. Szervezetünk örömmel ajánlja fel szolgálatait szakmai, érdekegyeztető konzultációra.
Budapest, 2011. december 1.
Sajtókapcsolat: Keveházi Katalin, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnökségi tagja
+ 36 20 973 2803
[1] Forrás: KSH. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsg005a.html
