A BÖLCSŐDEI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL

A bölcsődei hálózat, Magyarország közel 160 éves múltra visszatekintő, példaértékű intézményhálózata. A bölcsődei férőhelyek száma azonban az elmúlt húsz évben drasztikusan csökkent, holott a megváltozott gazdasági környezetben növekedett iránta a családok igénye, és Európában azokban az országokban is növekedett a korai fejlesztés, oktatás-nevelés részének tartott bölcsődék rendszere, ahol ez a közelmúltig hagyományosan hiányzott a szolgáltatások közül.

 

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség célja a nők és férfiak valós társadalmi egyenlőségének megteremtése, és a magyar nők érdekeinek képviselete. Nem foglalkozunk világnézeti kérdésekkel, nem írjuk elő az általunk képviselt nőknek és családoknak, milyen stratégiák és értékek mentén kéne élniük az életüket, nem kérdőjelezzük meg az általuk jelzett valóságot, bár valljuk a törvényhozás és szakmapolitika normatív funkcióját. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tiltakozik a tudomásunkra jutott „egyes szociális témájú törvények módosításáról” c. törvénytervezet azon része ellen, amelyben a bölcsődékben térítési díj bevezetését tervezik. A magyar női civil szervezeteket tömörítő Szövetség a legnagyobb európai női ernyőszervezet, az Európai Női Lobbi magyar nemzeti koordinációja. Több tagszervezetünk foglalkozik kifejezetten kisgyermekes nőkkel, anyákkal, roma nőkkel, s dolgozó nőkkel. Ezek a szervezetek napi kapcsolatban állnak női klienseikkel, célcsoportjukkal. Ma Magyarországon nagyon sok családot hozna még nehezebb helyzetbe, sok dolgozni akaró/dolgozó nő kényszerülne szándékáról lemondani, és sok nőt és családot állítana a nem kívánt „munka VAGY gyermek” választás elé, ha a bölcsődei ellátásért az étkezési díjon kívül az egy főre eső jövedelem 20 illetve 25%-nak megfelelő térítési  díjat kellene fizetni.

 

Bölcsődére szükség van, a bölcsődére az ország minden régiójában és településfajtáján szükség van, több bölcsődei helyre van szükség. A munkánk során Szövetségünk által is használt, nemzetközileg elfogadott társadalmi nemekre tekintettel levő közgazdasági elemzés, az un. gender budgeting lényege, hogy minden készülő szabályozás esetén megvizsgálják, az pontosan milyen anyagi terheket róna a nőkre, és a férfiakra külön, s felmérik ennek társadalmi hatásait. Tekintettel arra, hogy a hazai közgondolkodásban a gyermek ellátása a nők feladata, a gyermekfelügyeletre fordított kiadások a nők munkavállalását befolyásolják. Így éppen az alacsonyabb keresetű nők munkavállalási hajlandóságát, hosszú távon munkaerőpiaci esélyeit, jövedelemhez jutási lehetőségeit csökkenti, szegénységi kockázatát, így a gyermekszegénység kockázatát növeli az intézkedés. Véleményünk szerint a nemek esélyegyenlősége szempontjából éppúgy alapvető a bölcsődei ellátás hozzáférhetősége és ingyenessége, mint az oktatási intézményekként működő óvodáké és alap és középfokú iskoláké. A fennálló fizetési arányok és szociális juttatások szintje miatt a bölcsődei helyek ingyenessége alapvető feltétele úgy a magyar társadalom működésének, mint az esélyegyenlőség megteremtésének, a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának, és a munkaerőpiac bővítésének. A nők gazdasági függetlensége szempontjából elengedhetetlen jövedelemhez jutási esélyeik megteremtése. Az egyedülálló anyák, a gazdasági függésben élő, olykor bántalmazott kisgyermekesek számára éppen az önálló keresethez jutást lehetővé tevő bölcsődei elhelyezés nyújthat biztonságos megélhetést, illetve kiutat. Az ingyenes bölcsőde össztársadalmi érdek, nők és férfiak közös érdeke. Az ingyenes bölcsőde nem luxus, és nem ideológiai kérdés. Nem lehet különbséget tenni három év alatti és három év feletti gyermekek között a finanszírozás terén. Ha az önkormányzati óvoda ingyenes, melynek megváltoztatása fel sem merült, az önkormányzati bölcsőde sem lehet fizetős, különben a differenciálás azt a rejtett üzenetet hordozná, hogy az anyának három éves korig a gyermeke mellett a helye, s azzal a családdal, ahol bármilyen okból másként döntenek, ezt megfizettetik.

 

A  mindenkori kormány felkészült szakmapolitikusainak feladata, hogy a rendelkezésre álló gazdasági keretek között segítse ezen célok elérését, de nem azon az áron, hogy ingyenes szolgáltatást fizetőssé tesz. Tagszervezeteink, és más szervezetek szakemberei többféle megoldási javaslattal éltek az elmúlt években, amelyek megjelentek Magyarország 2010 és 2021 közötti időszakra tervezett a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiájában is (a területi egyenlőtlenségeket is kompenzálandó, több önkormányzati bölcsőde létesítése, működtetésük állami támogatásának növelése, a bölcsődéket rossz helyzetbe hozó, téves logikájú normatíva számítás megváltoztatása, a családi napközik adókedvezmények útján való támogatása, a családi napközik és bölcsődék az önkormányzatokkal, állammal, valamint a vállalatokkal kötött szerződés alapján való pénzbeli támogatása, a családi napközik működtetési feltételeinek könnyítése, a nő-és családtámogató cafeteria kártya bevezetése, mely a családi napközikben is fizetőeszköz lenne, a bölcsődék és családi napközik számának növelése által, elsősorban a nők számára teremtett munkalehetőségek megnyitása, a társadalombiztosítás egy részének közvetlenül a bölcsődékhez juttatott bizonyos hányada kisgyermeket nevelő családok esetén, stb.).Az Európai Unió 2000-ben, a Lisszaboni szerződésben említette először a bölcsődék fontosságát, mint a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltételét, majd 2002-ben, a célszámokat is tartalmazó Barcelonai célokban azt a célt tűzte ki,  hogy 2010-re az EU tagállamaiban a 3 év alatti gyermekek legalább 33 %-a ellátáshoz jusson. Ez természetesen azt jelentené, hogy a gyermekek 67 %-a családja körében, édesanyja, édesapja, vagy nagyszülei mellett töltené életének első három évét. Ma Magyarországon, egy évvel a barcelonai célokban megadott dátum után, kb. 10-15 ezer bölcsődei férőhely hiányzik ahhoz, hogy a magyar gyermekek 33 %-a bölcsődébe járhasson. 2010-ben 37 358 gyermek járt bölcsődébe, ebből 34 224 önkormányzati bölcsődébe, 3134 három év alatti gyermek pedig családi napközibe.[1]

 

Kérjük a magyar Kormányt, fontolja meg tervezett lépését, mind a társadalmi igazságosság, mind a nemek egyenlőségének szakmapolitikai megfontolásai, a sokat hangoztatott családbarátság, valamint nem utolsósorban a szavazó polgárok szempontjából. Szervezetünk örömmel ajánlja fel szolgálatait szakmai, érdekegyeztető konzultációra.

 

Budapest, 2011. december 1.

 

Sajtókapcsolat: Keveházi Katalin, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnökségi tagja

+ 36 20 973 2803


[1] Forrás: KSH. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsg005a.html

A magyar roma stratégia tervezetének gender véleményezése

 

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

VÉLEMÉNYE

a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiáról

2011 november

 

Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby) magyar nemzeti koordinációja, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, mely három civil roma nőszervezetet is soraiban tudja (Szirom Egyesület, Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nők Egyesülete, Közéleti Roma Nők Egyesülete), s egyik kezdeményezője volt 2011-ben a roma nőket összefogó nemzetközi civil fórumnak, a ROMNIA-nak, szakértői segítségével a következő véleményt fogalmazta meg.

 

Üdvözöljük, hogy a tervezett Stratégia helyzetelemzése átfogó és sokrétű. Fontosnak tartjuk, hogy az anyagban a komplex, fejlesztési szemlélet érvényesül, hogy törekszik az ágazati fejlesztési területek összehangolására.

 

A tervezet alapos, körültekintő elemzést ad mind a szegénység, a roma népesség és a gyermekek helyzetéről, mind pedig a területi hátrányokról. Dicséretes, hogy a tervezet kellő mértékben épít az egyes területeken rendelkezésre álló kutatási eredményekre és dokumentumokra, s így a roma nőket érintő kutatásokra és a civilek által tett szakpolitikai javaslatokra is. Nagyon örülünk, hogy a stratégia roma nőket érintő helyzetelemzésében, nagymértékben támaszkodik a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és az Európai Női Lobbi “Fókuszban a roma nők” címmel 2011. április 11-én rendezett nemzetközi konferencia anyagára.

 

A helyzetértékelő fejezet igényességéhez, alaposságához, részletességéhez képest a stratégia célkitűzéseit, beavatkozási területeket, eszközöket taglaló fejezetek kevésbé kidolgozottak és legkevésbé átgondoltak és biztosítottak a stratégia megvalósításának hosszútávon biztosított jogi és pénzügyi feltételei.

 

Mélységesen sajnáljuk, hogy a stratégia „felzárkózás politikai elvei” közül hiányzik a nemek társadalmi esélyegyenlőségének elve (gender mainstreaming). Meggyőződésünk, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség elvét horizontális szempontként kell érvényesíteni minden egyes társadalmi és politikai intézkedés/ beavatkozás alkalmával – tervezés, alkalmazás, ellenőrzés és értékelés – a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség előmozdításának célját kell, hogy szolgálja.

Javasoljuk, hogy a stratégia átfogó, horizontális célként jelenítse meg a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítását, amely garantálja a nemek szempontjainak érvényesítését horizontálisan, de akár célzott beavatkozások formájában minden egyes beavatkozási szakterületen. Továbbá, biztosítsa a nemek egyenlő részvételét azokban a politikai és szakmai szervezetekben, amely a stratégia megvalósításának és finanszírozásának intézményi hátterét biztosítják, mint. pl. a  Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság, a Roma Koordinációs Tanács, Wekerle Sándor Alapkezelő, stb.

A stratégia valamelyest általános megállapításokkal igyekezett „helyzetbe hozni” a roma nőket, ugyanakkor nagyon kevés célzott esélykiegyenlítő/ hátránykompenzáló intézkedést nevesített. Mint pl. a 89 oldalon ahol a stratégia megemlíti, hogy „célzott kiegyenlítő programokkal kell segíteni a roma nők csoportját,…” de ennek módszeréről, eszközrendszeréről semmit nem tudunk meg.

Ennek a hiányaként a következő célzott beavatkozásokat javasoljuk megjeleníteni a különböző ágazati politikáknál.

 

Javasoljuk, hogy:

 

  • nyújtsanak megfelelő ellátást a családon belüli erőszak roma áldozatainak is (menhelyek stb.), a megelőzés érdekében pedig indítsanak speciális programokat, valamint rendőri pályára készülő roma lányok számára külön ösztöndíjprogramokat;
  • tervezzenek programokat a gyermekházasságok és más káros hagyományok leküzdésére (prevenciós programok; tudatosságnövelő programok a hatóságok, szociális munkások, tanárok számára); valamint a nők sérelmére elkövetett emberkereskedelem megelőzésére és leküzdésére (prevenciós programok, tudatosságnövelő programok a rendőrség és a szociális munkások számára). Ezen túl, biztosítsanak megfelelő ellátást (például speciális menhelyeket) a szexuális kizsákmányolás áldozatává vált, illetve prostitúcióra kényszerült roma nők számára.
  • hozzanak létre cselekvési terveket és programokat a legkiszolgáltatottabbak elleni gyűlölet-bűncselekmények leküzdésére és megelőzésére, beleértve a gyűlöletbeszédet is;
  • hozzanak létre speciális mentori és támogató rendszereket az oktatásban roma fiatalok számára, közösségi alapú, kisgyermekkortól a felsőoktatásig tartó oktatási és szociális szolgáltatások révén, különös tekintettel a társadalmi nemekhez kapcsolódó szempontokra.
  • növeljék a roma nők és lányok részvételét az oktatási rendszerekben, valamint nyújtsanak számukra ösztöndíjakat a magasabb szintű képesítés elérésének érdekében;
  • hozzanak létre célzott, szakképzést is magukban foglaló foglakoztatási programokat roma nők számára, különösen az oktatás, valamint a szociális és az egészségügyi ellátórendszer területén;
  • legyenek olyan sport tevékenységek (ne csak kizárólag fiúk által preferált sport tevékenységek), amelyek a roma lányok társadalmi mobilitását erősítik, mint. pl kézilabda, atlétika, etc.
  • támogassa a szülőkből álló szervezetek szerepét, hogy ösztönözzék és támogassák a lányokat az alapfokú oktatásban való részvételt követően a továbbtanulásra; növeljék a közvélemény tudatosságát a lányok oktatásának fontosságát illetően, különös tekintettel a roma lányokra;
  • vizsgálják felül, és dolgozzák át a tankönyveket és tanterveket annak érdekében, hogy azok a romák és nemek közötti egyenlőség szempontjából kedvező képet fessenek, illetve megjelenjenek a kifejezetten roma nőket és lányokat érintő témák is;
  • növeljék a döntéshozók gender- tudatosságát az oktatásban, különös tekintettel a roma nőket és lányokat érintő ügyekre; a szakképzésben és felsőoktatásban való részvételre vonatkozó irányszámok meghatározásakor jelenítsenek meg gender-szempontokat is;
  • biztosítsanak szakképzést és biztonságos munkakörülményeket és jogilag rendezett munkafeltételeket a roma nők számára az egészségügyben.
  • tegyenek elérhetővé (tudatosságnövelés, valamint társadalombiztosítási támogatás révén) megfelelő családtervezési lehetőségeket, a roma nők reproduktív egyészségének javítása érdekében;
  • létesítsenek kisvállalatok vagy egyéni vállalkozások beindítását lehetővé tévő mikro-hitelezési rendszereket, amelyek keretében elsősorban roma nők juthatnak kölcsönhöz.
  • hozzanak létre, etnikai és gender (nemi) szempontokat is figyelembe vevő indikátorrendszert, amely lehetővé tenné a felzárkózási programok értékelését és monitorozását.

 

Kóczé Angéla (MTA), szakértő

Balogh Lídia (MONA Alapítvány) szakértő

Juhász Borbála (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) alelnök

Fókuszban a roma nők

Letölthető anyag: Romani_women_social_inclusion in Europe

Sajtómeghívó. 2011 június 17. Mondj nemet a gyermekprostitúcióra!

Sajtómeghívó

Meghívjuk a sajtó tisztelt képviselőit az Európai Női Lobbi (EWL) „A prostitúció nélküli Európáért” című kampányának magnyitója alkalmából rendezett sajtótájékoztatónkra 2011. június 17.-én pénteken 10 órakor a Független Médiaközpontba (1088 Budapest, Vas utca 6. I. em. 5.).

A sajtótájékoztatón bemutatjuk az EWL kampányfilmjét, és ismertetjük a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom által kibocsátott „10 pont a gyermekprostitúció ellen” petíció követeléseit, közzétesszük a mintegy ezer támogató aláírást.

A petíció aláírói szerint a gyermekprostitúció nem szabad választás, hanem súlyos kényszer.

Aláássa a gyermekek biztonságát, jövőjét, felnőttekkel való kapcsolatát. A gyermekprostitúció a kizsákmányolás legrosszabb formája, alig helyrehozható súlyos károk, alapvető lelki és fizikai sérülések okozója. Nyugat-Európa szex-piacaira rendszeresen és tömegesen érkeznek a magyar földön előnevelt gyermekkorú és fiatal prostituáltak. Eközben a magyar állam hallgat.

A petíció aláírói követelik, hogy a kormány végre kezdje el alkalmazni a törvény adta lehetőségeket, és a prostituáltak üldözése helyett a vásárlókat büntesse. Módosítsa a büntető-törvénykönyvet, és a mostaninál súlyosabb büntetéssel fenyegesse a kiskorú prostituáltak használóit. Kutassa föl, és büntesse meg a prostitúció haszonélvezőit, a bordélyosokat, a futtatókat, a kerítőket, kitartottakat, az emberkereskedőket. A prostitúcióval, illetve emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekből szerzett hasznot kobozzák el, és azt teljes egészében az áldozatok ellátására és támogatására fordítsák.

A petíció teljes szövegét itt olvashatja.

Várjuk a sajtó képviselőit 2011. június 17-én pénteken tízkor a Független Médiaközpontba.

————————————————————***—————————————————————

Kapcsolat

(a petícióval és a prostitúcióval kapcsolatban):                                                             Betlen Anna, +3670 4277597

(az EWL-lel és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel kapcsolatban): Juhász Borbála, +3620 2413392

 

Írásbeli megjegyzések a Magyarország alkotmányozási folyamatában felmerült, „az emberi élet fogantatástól kezdődő védelméről” szóló szövegtervezetekhez

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, valamint a Center for Reproductive Rights (a New York-iReprodukciós Jogok Központja) tisztelettel arra kéri a Magyar Országgyűlés tagjait, hogy fontolják meg az új alkotmányt előkészítő parlamenti eseti bizottság által közzétett, a „Magyarország Alkotmányának Szabályozási Elvei” című dokumentumhoz, valamint a Fidesz-KDNP által 2011. március 9-én elfogadott alkotmánytervezethez fűzött megjegyzéseinket.

1. Megjegyzéseink az Alkotmánykoncepció Alapvető jogok és kötelességek című részében, illetve az Alkotmánytervezet Szabadság és felelősség cím alatt kifejtett, a magzati élet fogantatástól való védelméről szóló szövegekre összpontosítanak. Read more »

Jogokat és teret a szakmai párbeszédre! – Nemzetközi Nőnap, 2011. március 8.

Jogokat és teret a szakmai párbeszédre!
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség sajtóközleményea Nemzetközi Nőnap alkalmából
2011. március 8.

Március 8. a Nemzetközi Nőnap, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének ünnepe. Ma ünnepeljük hivatalosan százegyedszer. Read more »

EFA 4. Európai Férfi Akadémia, 2011 február 17. csütörtök

A Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Stop-Férfierőszak Projekt és a Budapesti Corvinus Egyetem szervezésében
Következő előadás:
2011. február 17., csütörtök, 16:30 – Politika a számok tükrében
Előadók: Betlen Anna (MONA Alapítvány),  Kuszing Gábor (PATENT Egyesület/Stop-Férfierőszak Projekt),  Magyar Mónika (Női Érdek) Read more »

Európai Női Lobbi: A nemek közötti egyenlőség erősítését várjuk a magyar EU-s elnökségtől

A csatolt állásfoglalásban az Európai Női Lobbi 8 olyan témát jelöl meg, amelyekkel kapcsolatban előremutató döntéseket vár a 2011. januártól júniusig az Európai Unió elnöki tisztét betöltő magyar kormánytól, az európai nők helyzetének javítására és a nemek közötti társadalmi egyenlőség megvalósulásának elősegítésére. Read more »

Az EU Emberkereskedelem elleni kampányának koordinátora lett az EWL titkára, Myria Wassiliadou

Az EU-ban működő  bűnözők legjövedelmezőbb tevékenysége az emberkereskedelem (angolul: trafficking). Az emberkereskedelem elsősorban nőket és gyermekeket érint, s azon belül is elsősorban a prostitúciós emberkereskedelemnek esnek áldozatul a nők. Magyarországról is nagyon sok lányt, fiatal nőt rabolnak el, adnak el, csábítanak külföldre jó pénzt ígérő munka reményében, ahol aztán bezárva tartják őket, megverik, megerőszakolják őket, rászoktatják őket a kábítószerre, állandóan fenyegetik őket, hogy az otthonmaradottakat, pl. kislányukat ölik meg, vagy erőszakolják meg. Read more »

EFA 3. Európai Férfiakadémia. 2010 december 16. csütörtök, fél5

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Stop-Férfierőszak Projekt és a Budapesti Corvinus Egyetem szeretettel meghívja Önt az Európai Férfiakadémia (EFA) harmadik előadására.

Téma: Munka magánélet összehangolása, házi munkamegosztás és a férfiak Read more »