Hungarian Women's Lobby

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, az Európai Női Lobbi (EWL) magyar tagja, 2013. március 8., nemzetközi nőnap alkalmából létrehozta a HÜPATIA média díjat, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéért a magyar sajtóban. A pályázaton újságírók és civil blog-szerzők indulhattak, illetve jelölhették őket munkatársaik, olvasóik, hallgatóik, nézőik. Az ókori, alexandriai csillagásznőről elnevezett pályázat célja, hogy a nyomtatott, az elektronikus és az on-line média

- előítéletektől mentesen, hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatással segítse a nemek valódi egyenlőségét

- kritikusan viszonyuljon a nők elleni erőszakról, így a párkapcsolati erőszakról, a szexuális erőszakról és a prostitúcióról szóló tévhitekhez és sztereotípiákhoz, kerülje az áldozathibáztatást

- témáiban, és a megszólaltatott szereplők arányában tükrözze a nők és lányok valódi arányát a társadalomban (50%)

- munkatársai újságírói és emberi magatartásukkal konkrétan is járuljanak hozzá egy–egy, a nők társadalmi hátrányaiból fakadó személyes válsághelyzet megoldásához vagy javításához

Pályamű, vagy jelölt mű az lehetett, mely az elmúlt bő egy évben: 2012 március 1. – 2013 április 20. között megjelent a jelzett médiafelületek valamelyikén. A 100.000 (százezer) forint pénzjutalommal járó díjat két kategóriában ítélték oda:

A.)   hivatásos média (nyomtatott, elektronikus: TV és rádió, valamint on-line)

B.) civil blog

A bíráló bizottság döntése értelmében a Női Érdek egy harmadik, pénzjutalommal nem járó különdíjat is kiosztott, a Hüpatia Kurázsi díjat, mely külön díjazza az újságíró aktív közreműködését a riportalany személyes válsághelyzetének megoldásában.

A díj tárgyi megjelenési formája Bencze András ötvös iparművész által készített ezüst medál és mandzsetta gomb.

Bíráló bizottság összetétele: A bizottság Elnöke: Molnár Gabriella, Táncsics Mihály díjas újságíró, a Nők Lapja korábbi főszerkesztője (www.mimind.hu). Tagjai: Szemán Dénes, újságíró és pszichológus (ELTE PPK) és Juhász Borbála, történész és gender szakértő (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, elnök). A zsűri munkáját szakértőként Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára segítette szakmai javaslataival.

A bírálati szempontok között megjelentek a nemek egyenlőségére érzékeny újságírás nemzetközi etikai normái (pl. UNESCO indikátorok) is.

A beérkezett 25 pályamű (és négy ajánlás) széles skálát fedett le: rádiós riport, nagy példányszámú női magazinok, on-line szakportálok, szakújságok, politikai hetilap egyaránt szerepelt közöttük. A témák felölelték a nők esélyegyenlőségének útjában álló legfontosabb akadályokat, úgy mint:  a nők elleni erőszak és annak formái (párkapcsolati erőszak, kényszerprostitúció és genitális csonkítás), az anyákra háruló kettős teher, a nők munkaerőpiaci helyzete, szegregáció a szakmákban és bérkülönbségek, a nők szerepe a politikában, a férfiszerep változása, és a férfiak beáramlása a női munkakörökbe, valamint a szegénység, az anyaság és a női lét keresztmetszetének vizsgálata, a nők jogaiért vívott küzdelem alig ismert története,stb.

A Hüpatia média díjat 2013-ban a zsűri a következő újságíróknak és bloggernek adja át:

1. Hivatásos Média: Sándor Erzsi (MTVA, Kossuth Rádió, Tiltakozó rendezvény a kényszerláthatás ellen. 2012. június 16, Kramer kontra anyaság. 2012. június 22)
2. Civil Blog Különdíj: Gerle Éva (http://csakazolvassa.wordpress.com/ blog)
3. Hüpatia Kurázsi Különdíj: Mihalicz Csilla (Nők Lapja, A lányom nélkül soha I-II. 2013. január 16., január 23.)

Díjátadás: 2013. május 3. az ENSZ szabad sajtó nemzetközi napja, péntek, délután 2 óra

Helyszín: Secessio Cafe, Budapest, V. Honvéd utca 3. (Magyar Szecesszió Háza)

http://www.secessio-cafe.hu/

Az átadó programja: Köszöntőt mond Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke.

A nemek társadalmi egyenlőségére érzékeny újságírás szempontrendszerét és a jó gyakorlatokat ismerteti Sáfrány Réka (MONA és Női Érdek) és Szemán Dénes (ELTE PPK).

A díjat átadja a zsűri elnöke, Molnár Gabriella, Táncsics Mihály díjas újságíró, a Nők Lapja korábbi főszerkesztője.

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat performance-a és fogadás zárja a díjátadást.

A helyszín kiválasztásával női vállalkozást támogattunk.

Sajtókapcsolat:

Juhász Borbála, Tel: 06 70 949 3574          e-mail: hupatiamedia@gmail.com

Molnár Gabriella, Tel: 06 30 475 4670       e-mail: molnar.gabriella@mimind.hu

Dr Törőcsik Mária illetve a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) ajánló véleményei a díjazottakról, a díjazottak fotói:

Sándor Erzsi

Sándor Erzsi, újságíró-riporter

Sándor Erzsinek a Kossuth Rádióban, 2012-ben elhangzott két munkáját értékelte a Hüpatia zsűri, amely anyagok olyan témákat vetnek fel, amelyek megosztják, vitára sarkallják az embereket. A „Kramer kontra anyaság” riportanyag viszonylag rövid időtartamban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek egyike sem oldható meg egyszerűen, és amelyek szembemennek a társadalom idealizált anyaképével. A riport színházi előadás betéteken, megszólaltatott anyák és apák tapasztalatain keresztül szembesíti a hallgatót az anyák reális mindennapjaival, sőt azzal a megrendítő döntéssel is, hogy vannak anyák – kis részben, de mégis létezően -, akik kiszállnak az anyai feladatokból, otthagyván gyerekeiket. Szinte elképzelhetetlen a mai közvélekedés szerint, hogy egy anya elhagyja a gyermekét, mert nem bírja a kötöttségeket, a napi ismétlődő rutint, a 24 órás szolgálatot. Pedig a „zombianyák” léteznek, akkor is, ha környezetük kevéssé érzékeny azokra a jelzésekre, amelyek alapján segíteni kellene a helyzetükön, feloldani megkövültségüket. Plasztikusan mutatja be a riport a párkapcsolatban bekövetkező változásokat is, amikor már nem a férfi-nő viszonylat dominál, hanem az apa-anya szerepmeghatározottság. Vitaindító anyagot sikerült a pályázónak összeállítani, ami közel hozza a problémát a hallgatósághoz, sokszínűen és sokféle szálat felfejtve gondolkodtatja el őket.

A „Tiltakozó rendezvény a kényszerláthatás ellen” riportja a családi élet sötét bugyraiba vezeti el a hallgatót. A kényszerláthatás témája szintén társadalmi vitát provokáló, ami esetében alig látszik a mindenki számára megfelelő megoldás elérésének esélye. A riport a tiltakozók szemszögéből mutatja be a lelki terror, a verbális agresszió azon formáit, amelyet a kényszerláthatás szereplői gyakorolnak, és amivel szemben nagymértékű tehetetlenség mutatkozik. A történetek szomorú konklúziója az, hogy a legfontosabb szereplő, a gyerek igazi érdekei, szempontjai szorulnak háttérbe a felnőttek, a hivatalok vitái miatt.

Az értékelt riportok a jelölt társadalmi problémákra való érzékenységét mutatják, azt a törekvését, hogy bizonyítsa, a nők helyzetét időről-időre át kell értékelni, gondolkodni kell a családi problémák társadalmi megítéléséről, szakítani a sztereotípiák könnyű megoldást kínáló vállalásával.

Az elhangzott műsorok itt meghallgathatók: https://soundcloud.com/serzsi/kramer-kontra-anyak

https://soundcloud.com/serzsi/12-06-16-nane-lathatas

Gerle Éva

Gerle Éva, Csakazolvassa

Gerle Éva blogja véleményünk szerint egy nagyon egyedi hangot képvisel az interneten: egy leggyakrabban hétköznapi témákat körüljáró, társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny, elsősorban feminista hozzáállással írt blogot, amely ugyanakkor nagyon személyes hangvételű és kitárulkozó. Láthatóan olyan témákról ír – például elsősorban az egyenlőtlen párkapcsolatról, ennek enyhébb és erősebb megnyilvánulási formáiról -, amelyek sok embert érintenek, és bár sok női olvasója számára a téma efféle megközelítése láthatóan újdonságot jelent, véleményük jórészt mégis az, hogy egy hiteles hozzáállást testesít meg. Figyelemreméltó mind a szerző aktivitása a blogon – láthatóan rengeteg energiát fektet bele –, mind pedig a blogra és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldalra érkező olvasói megjegyzések száma. A megjegyzések alapján a blog témái elgondolkodtatják, együttgondolkodásra és együttérzésre késztetik az olvasókat, akik rendszeresen saját helyzetükre, élettörténetükre és párkapcsolatukra reflektálnak a leírtak alapján. Egyfajta virtuális közösség formálódik folyamatosan a blog körül, és a szerző nemrégiben például egy virtuális könyvklubot szervezett olvasói igényre a tagok között. A blog szerzőjének őszintesége maximálisan hitelessé teszi azt, amikről ír: párkapcsolatot és gyereknevelést érintő tapasztalatairól, magánéleti nehézségeiről, sőt, egy kifejezetten „női” blogverseny általa megtapasztalt visszásságairól, elsősorban a verseny hagyományosabb női szerepeket előtérbe juttató, rejtett mércéjéről. Szerintünk a blog sokat tesz azért, hogy a nők és férfiak egyenlőségének gondolata szélesebb körben, életközeli történeteken keresztül több embert elérjen, a téma iránt érzékenyítsen nőket és férfiakat egyaránt, és nem utolsósorban, hogy a szerző tudása, megközelítésmódja átadása által más nőket is megerősítsen.

Mihalicz Csilla

Mihalicz Csilla, Nők Lapja

Mihalicz Csilla kétrészes cikkében egy anya küzdelmét mutatja be gyermeke megtartásáért. Maga az írás is elgondolkodtató, a küzdelem plasztikus megjelenítése, az egyes stációk megjárásának leírása, mégis az a fajta feltáró, utánajáró és dokumentáló újságírói magatartás határozza meg a véleményünket, amelyet az újságíró megtestesít. Nem hagyja az interjú alanyát magára a problémával, nem kívülállóként csodálkozik az életén, hanem ennél mélyebben dolgozik az esettel, segíti az interjúalanyt, főleg azon a téren, ahol nehézkesen mozog, vagyis az érdekérvényesítésben. A mélyszegénységben élő anya különféle megoldásait követhetjük, amelyekkel a létfeltételt próbálja megteremteni azért, hogy gyermeke vele élhessen. Mihalicz Csilla látszólag szenvtelen stílusban dokumentál, miközben a háttéranyagok, a megszólaltatott szakértők, a megtalált támogató azt jelzik, hogy minden erejével, befolyásával segíti a küzdelmet vállaló anyát. Lehet persze vitatkozni azon, hogy ilyen körülmények között szabad-e hagyni a gyereket az anyánál, de az olvasókat valószínűleg meggyőzte az a ragaszkodás, az a feltétlen küzdelem, amit az anya mutat.

Mihalicz Csilla elkötelezetten, mély gondolatokat elindítva követte végig interjúalanya és lánya életét, megmutatva, hogy milyen mély érzelmi kötelékek alakulnak ki a szülő-gyermek viszonylatban, és hogy ez fontosabb, mint az anyagi javak számonkérése.

Napjainkban a példányszámért való harc kiszorítja az újságokból a „nehéz” témákat, nem szívesen mutatják meg az elesetteket, a kiszolgáltatott emberek küzdelmét egy élhető életért. Nem divat az élet mélyeit, a sötét oldalt felidézni csillogó sminkek és ruhák közepette, így az újságíró, sőt az újság vállalása még inkább felértékelődik.

MEGHÍVÓ

Hüpatia média díj átadására

Május 3., a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából a

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, az Európai Női Lobbi (EWL) magyar tagszervezete tisztelettel meghívja Önt a

Hüpatia média díj 2013 átadására.

A Hüpatia média díjat a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség alapította 2013-ban, célja a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő sajtómegjelenések díjazása. A kiírás szerint két díjat adunk át, hivatásos média és civil blog kategóriában.

Időpont: 2013. május 3. péntek, délután 2 óra

Helyszín: Secessio Cafe, Budapest, V. Honvéd utca 3. (Magyar Szecesszió Háza)

http://www.secessio-cafe.hu/

Köszöntőt mond Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke.

A nemek társadalmi egyenlőségére érzékeny újságírás szempontrendszerét és a jó gyakorlatokat ismerteti Sáfrány Réka (MONA és Női Érdek) és Szemán Dénes (ELTE PPK).

A díjat átadja a zsűri elnöke, Molnár Gabriella, Táncsics Mihály díjas újságíró, a Nők Lapja korábbi főszerkesztője.

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat performance-a és fogadás zárja a díjátadást.

A helyszín kiválasztásával női vállalkozást támogattunk.

Sajtókapcsolat: Molnár Gabriella 06 30 475 4670    molnar.gabriella@mimind.hu

Juhász Borbála 06 70 949 3574        noierdek@noierdek.hu

Meghívó Hüpatia média díj

Az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó CEDAW Bizottsága a vonatkozó Egyezmény magyarországi végrehajtását vizsgálva számos aggodalomra okot adó területet és ügyet talált, melyek kapcsán több mint 60 pontban fogalmazott meg ajánlást Magyarország részére. Azt kérte, hogy két év múlva – a soron következő jelentéstételi időszak félidejében – az állam külön is számoljon be több, a nők elleni erőszakra, az abortuszhoz és a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférésre, valamint a fogyatékossággal élő nők kényszersterilizációjára vonatkozó ajánlás teljesítéséről. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, az Európai Roma Jogok Központja és a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa szakértői 2013. március 13-án mutatták be az ENSZ CEDAW Bizottsághoz benyújtott jelentéseiket, valamint ismertették a Bizottság magyar államnak címzett ajánlásait is. A civil szervezetek üdvözölték a CEDAW Bizottság megállapításait és ajánlásait.

Magyarország 1982 óta részese az ENSZ CEDAW Egyezménynek, mely alapján minden szükséges intézkedést meg kell tennie a nők elleni diszkrimináció felszámolására. Az Egyezmény végrehajtását az ENSZ CEDAW Bizottsága időszakosan ellenőrzi, az állam és a civil szervezetek jelentései és a velük való konzultáció alapján, és ajánlásokat fogalmaz meg az állam számára. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC), míg a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvánnyal közösen nyújtott be jelentést a Bizottsághoz. A Bizottság a magyar állami és civil delegációkkal 2013 februárjában folytatott konzultációt a 2007 óta tett intézkedésekről, az ajánlásait pedig márciusban tette közzé.

Nemzetközi kötelezettségek a nők elleni diszkrimináció felszámolására: az ENSZ CEDAW Egyezmény végrehajtása Magyarországon

Időpont: 2013. március 13., helyszín: Aranytíz Kultúrház, Budapest V., Arany János utca 10.

Részletek és szakmai program:

Magyarország 1982 óta részese a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ Egyezménynek (CEDAW). Az Egyezmény alapján az államnak minden szükséges jogi, közpolitikai és egyéb intézkedést meg kell tennie a nők elleni diszkrimináció megszüntetése érdekében. Az Egyezmény végrehajtását az ENSZ CEDAW Bizottsága a végrehajtásról időszakosan benyújtott kormányzati jelentések áttanulmányozását követően, az állami képviselőkkel folytatott konstruktív dialógus figyelembevételével ellenőrzi. A Bizottság munkája során a civil szervezetek által készített árnyékjelentéseket/alternatív jelentéseket is feldolgozza, és a civil szervezetek képviselőit is meghallgatja, végül a fentiek alapján az Egyezmény végrehajtásának elősegítését szolgáló ajánlásokat fogalmaz meg az állam számára. A CEDAW Bizottság a magyar állami és civil szervezeti képviselőkkel 2013 februárjában folytatott konzultációt az Egyezmény végrehajtása érdekében 2007 óta tett intézkedésekről, a magyar államnak szóló ajánlásait pedig 2013. március 4-én tette közzé.

A rendezvény a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) által az ENSZ CEDAW Bizottság számára benyújtott alternatív jelentésre épül, és bemutatja a CEDAW Bizottság magyar államnak címzett ajánlásait is. A program az Európai Roma Jogok Központja és a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) közreműködésével valósul meg.

Program_Az ENSZ CEDAW Egyezmény végrehajtása

Pályázati felhívás

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, az Európai Női Lobbi (EWL) magyar tagja

2013. március 8.-a, a nemzetközi nőnap alkalmából

létrehozza a HÜPATIA média díjat

a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéért a magyar sajtóban

A Hüpatia díj elnyerésére

pályázatot hirdet újságíróknak valamint civil blog-szerzőknek

A pályázat célja, hogy a nyomtatott, az elektronikus és az on-line média

- előítéletektől mentesen, hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatással segítse a nemek valódi egyenlőségét

-kritikusan viszonyuljon a nők elleni erőszakról, így a párkapcsolati erőszakról, a szexuális erőszakról és a prostitúcióról szóló tévhitekhez és sztereotípiákhoz, kerülje az áldozathibáztatást

- témáiban, és a megszólaltatott szereplők arányában tükrözze a nők és lányok valódi arányát a társadalomban (50%)

- munkatársai újságírói és emberi magatartásukkal konkrétan is járuljanak hozzá egy–egy, a nők társadalmi hátrányaiból fakadó személyes válsághelyzet megoldásához vagy javításához

A pályázaton részt vehet az az újságíró (a nyomtatott, elektronikus és on-line sajtó külső vagy belső munkatársa), vagy az a blogíró, aki úgy ítéli meg, hogy egy műve a fenti célok egyikét megvalósította. Írásos indoklással mások is ajánlhatnak a bíráló bizottság figyelmébe műveket.

Pályamű, vagy jelölt mű az lehet, mely az elmúlt bő egy évben: 2012 március 1. – 2013 április 20. között megjelent a jelzett médiafelületek valamelyikén.

Kategóriák:

A.)   hivatásos média (nyomtatott, elektronikus: TV és rádió, valamint on-line)

B.)   civil blog (Különdíj)

Díj: Média díj :100 000 (százezer) forint[1]

Blog Különdíj: 100 000 (százerez) forint[2]

valamint a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség által felkért iparművész által készített dísztárgy

Bíráló bizottság összetétele: médiaszakemberek, tudományos kutatók és női civil szervezetek képviselői. A bizottság Elnöke:

Molnár Gabriella, Táncsics Mihály díjas újságíró, a Nők Lapja korábbi főszerkesztője

Díjátadás: 2013. május 3. az ENSZ szabad sajtó nemzetközi napja

Pályázni, vagy jelölni a mellékelt pályázati űrlapon lehet, pályázati díjat nem kell fizetni.

Pályázati űrlap / jelölőlap

Beküldési határidő: 2013. április 20. szombat, 12 óra

A pályázatról további információ kérhető:

Juhász Borbála, Tel:  06 70 949 3574          e-mail: noierdek@noierdek.hu

A pályázat benyújtása:

postai úton : Budapest, 1074 Dohány utca 71. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. A borítékra kérjük ráírni: „Médiadíj”

elektronikus úton a következő e-mail címre: hupatiamedia@gmail.com

Értékelésre csak a határidőig beérkezett pályázatok/ajánlások kerülnek

Sajtóközlemény

Egymilliárd nő ébredése -  tiltakozás a nők elleni erőszak ellen

2013 február 14.

Bombera Krisztina, Bozsik Yvette, Jaksity Kata, Kepes András, Kulka János, Pál Dénes, a The Voice győztese és 5 énekese, Nika, Husznullina Regina, Berkes Gabi és fia, a PR Dance Evolution és a Rúzs Tánccsoport, valamint Kováts Kriszta, Margitai Ági, Moldvay-Kiss Andrea, Szalay Kriszta és Szalay Mariann színésznők, a Mrs. Columbo női jazz zenekar mellett a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és tagszervezetei (a NANE, a Veszprémi Nők Kerekasztala, a Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nők Egyesülete, a Regina Alapítvány és a Bódvalenkei Közéleti Roma Nők Egyesülete) is csatlakoztak a nők és lányok elleni erőszak megfékezésére irányuló „One Billion Rising” elnevezésű Eve Ensler írónő által kezdeményezett világméretű kampányhoz, melynek keretében 190 országban, így Magyarország számos városában is közös tánccal tiltakoznak nők, férfiak és gyermekek a bántalmazás minden formája ellen.

A Női Érdek aktivistái és önkéntesei közreműködésével 3 eseményre kerül sor Budapesten: 15h-kor a Mammut2-ben, 21h-től a Corvintetőn egy közös táncban, este 20h-tól a Pepita Oféliában az Érző lelkek c. Eve Ensler-kötet felolvasóestjén és az azt követő koncerten való részvétellel követelik a nők elleni erőszak felszámolását, az áldozatok megsegítését, és a hatékony törvényi fellépést. A Női Érdek tagszervezete, a NANE Egyesület a Studió K Women Respect c.  esten áll ki a bántalmazott nőkért 17.30h-tól.

„Egymilliárd nő bántalmazása gyalázat, egymilliárd nő tánca forradalom” üzeni Eve Ensler, amerikai írónő, aki 15 évvel ezelőtt indította el a V-day mozgalmat.

A „One Billion Rising” kampány keretében a világ vezető művészei, Jane Fonda, Robert Redford, Charlize Theron mellett a nők és gyerekek elleni erőszak leküzdését célzó jogszabályok sokaságát alkotó Európai Unió vezető politikusai is ismételten kifejezték elkötelezettségüket a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása mellett.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke üzenetében kiemelte, hogy az Európai Unió továbbra is kiáll az erőszak és a hátrányos megkülönböztetés ellen. „Olyan társadalom megteremtésén dolgozunk, amelyben a tisztelet és a szolidaritás alapvető közös törekvésünk. (…) Egy értékeken alapuló közösség vagyunk, ez teszi az Uniónkat olyan különlegessé.”

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke szerint „a nőknek nem lenne szabad erőszakot elszenvedniük pusztán azért, mert nők”. A nők elleni erőszak elfogadhatatlan emberi jogi jogsértés, „ezért a nők és a lányok testi és lelki integritása minden tagországunk számára alapelvként kell, hogy szolgáljon”. Videoüzenetében felhívta a figyelmet az áldozatok jogainak megismertetését és tudatosítását célzó jövő hónapban induló uniós rendezvénysorozatra.

Magyarországon igen aggasztó mértékű az erőszak elterjedtsége. Statisztikák szerint 3-4-szer magasabb a partner vagy a volt partner által elkövetett emberölések száma, mint azokban az országokban, ahol történtek lépések a nők elleni erőszak megelőzésére, a jogi szabályozás, a jogalkalmazás kialakítására, felülvizsgálatára, nyomon követésére. A nők elleni erőszak megfékezésére nincs politikai akarat Magyarországon, amint az adatok korlátozott hozzáférhetősége is jelzi, a nők elleni erőszak láthatatlan: Európa 33 országa közül nálunk a legalacsonyabb a nemi erőszakról tett bejelentések aránya, miközben a krízisközpontok 717 nő lakhatási kérelmét utasították el helyhiány miatt.

Az „Egymilliárd Nő Ébredése” kampány budapesti akciójához a város számos pontján, Edelényben, Debrecenben, Gödöllőn, Kaposváron, Pécsen, Szombathelyen, Veszprémben és Zalaszentgróton csatlakozó több ezer ember hívja fel a törvényalkotók figyelmét arra, hogy nem halogatható tovább a nők elleni erőszak megfékezése.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és tagszervezetei ismételten kérik a magyar kormányt, haladéktalanul csatlakozzon az Európa Tanács 2011. május 11-én aláírásra megnyitott, a nők elleni erőszak, illetve a párkapcsolati erőszak minden formája elleni hatékony fellépésről szóló, ún. Isztambuli egyezményhez. Az Európa Tanács tagjainak többsége már aláírta az egyezményt, három ország – Albánia, Portugália és Törökország – pedig már ratifikálta azt.

A nők és lányok elleni erőszak megdöbbentő mértékben van jelen az egész világon: nemzetközi statisztikák szerint a Földön élete során minden harmadik nőt bántalmaznak fizikailag vagy szexuálisan, ami mintegy egymilliárdnyi nőt jelent a Föld teljes lakosságára vetítve.

Amint José Mendes Bota, (az Európai Tanács a nők és a férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó bizottságának alelnöke) rávilágított, az Európa Tanács Egyezménye a leghaladóbb nemzetközi eszköz a nők elleni erőszak leküzdésére, amely emberi jogi jogsértésként ismeri el azt. Az egyezmény ratifikálásának felgyorsítására hívta fel a kormányokat, mondván, hogy „bár a tagállamok törvényei esetleg nem felelnek meg tökéletesen az egyezményben foglaltaknak, ez nem szolgálhat kifogásul a ratifikálás elodázására, hiszen mindig lesz mit javítani a törvényeken”.

A Női Érdek Szövetség az egyezménnyel összhangban kéri a magyar kormányt, hogy a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó civil szervezetekkel konzultálva léptessen életbe hatékony törvényeket az erőszak megelőzésére, kezelésére és az áldozatok megsegítésére.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (www. noierdek.hu)  hosszú távú célkitűzése, hogy a magyar nők társadalmi és jogi egyenlőségéhez hozzájáruljon és szemléletváltozást indítson el a nemek esélyegyenlősége tekintetében.

További információk:

email: noierdek@noierdek.hu Juhász Borbála: 0670 9493574,  Keveházi Kata:   0670 9493573

„A roma nők integrációja és közéleti, politikai szerepvállalása” című február 7-i szakmai konferenciáján a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség bemutatta az Európai Női Lobbi  roma és utazó közösségekhez tartozó nőkről szóló szakértői állásfoglalását és az etnikai kisebbségekhez tartozó nők számára meghirdetett európai közéleti mentorprogramját.

„A kelet-európai országokból származó további adatok szerint a roma nők iskolázottsági szintje mindössze fele a roma férfiakénak, és sokkal alacsonyabb a nem roma nőkénél.” []

Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) – melynek hazai tagszervezete az eseményt szervező Női Érdek – , 2013 januárjában tette közzé „A roma és az utazó [2] nőkkel szembeni többszörös diszkrimináció elleni fellépés – a nemzeti romaintegrációs stratégiák sikeres megvalósításának kulcsfontosságú eleme” című részletes állásfoglalását, mely a nemek közötti egyenlőség szemszögéből reflektál a tagállamok romaintegrációs stratégiájában érintett területekre. A roma és az utazó nőket fokozottan veszélyezteti a nemük és etnikai hovatartozásuk miatti többszörös és interszekcionális diszkrimináció, korlátozott a hozzáférésük a munkahelyekhez, az oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, valamint a politikai döntéshozatalban való részvételhez. Annak érdekében, hogy jogaikat, szempontjaikat és szükségleteiket be lehessen építeni az EU-s és a nemzeti szintű közpolitikákba, így a nemzeti romaintegrációs stratégiákba is, mind az Európai Uniónak, mind a tagállamoknak és intézményeiknek el kell kötelezniük magukat a nők ezen csoportjai társadalmi befogadása és politikai részvételének javítása mellett. Az EWL az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai számára megfogalmazott ajánlásai konkrét és hatékony intézkedések meghozatalát segítik.

Juhász Borbála, a 20, köztük 4 roma női civil tagszervezetet tömörítő, 2003-ban alakult Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke kiemelte, hogy a Szövetség 2011, Magyarország uniós elnöksége óta foglalkozik a roma nők érdekérvényesítésének témájával.

Járóka Lívia, a Fidesz/EPP európai parlamenti képviselője videóüzenetében hangsúlyozta, hogy a romaintegrációs stratégiák végrehajtása során az uniós intézményeknek és a tagállamoknak „jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a kérdésre, külön célcsoportként kell kezelni a roma nőket és lányokat, felmérni és a tervezés során figyelembe venni sajátos szükségleteiket, valamint védelmet nyújtani a különösen veszélyeztetett csoportok számára.” 

 

Izsák Rita, a Kisebbségi Ügyek ENSZ Független Szakértője szerint elengedhetetlen, hogy „a kisebbségi nők, mint speciális csoport ne essenek ki sem a kisebbségi mozgalmak, sem a nőmozgalmak látóköréből”. Tapasztalata szerint „a roma nők gyakran nem merik felvállalni a közösségen belül felmerülő problémáikat, tartva attól, hogy emiatt esetleg további stigmát akasztanak a közösségükre”.

Balogh Lídia, a Női Érdek szakértője az EWL állásfoglalását ismertetve kiemelte, hogy a roma nők többszörös és ún. interszekcionális hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. Egyrészt léteznek súlyos jogsértések, melyek csak a roma nőket, mint csoportot érik, ilyen például a kényszersterilizáció.  Másrészt az a veszély is fennáll, hogy bizonyos problémáik – különösen a nők elleni erőszak különböző, kisebbségi közösségen belül jelentkező formái – a civil és politikai döntéshozatalban nem kerülnek napirendre, mivel ezek a témák mind a romajogi, mind a nőjogi érdekérvényesítés szempontjából érzékeny területek.

Gellér Judit, az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) jogásza rámutatott, hogy kutatásaik és megfigyeléseik szerint különösen aggasztó mértékben válnak a magyarországi roma nők szexuális célú emberkereskedelem, prostitúció és etnikai alapú agresszió áldozatává. A szervezet képviselője magyarországi roma nőket ért kényszersterilizációs esetekről is beszámolt. Tapasztalatai szerint a magyar hatóságok a legtöbb esetben nem kezelik megfelelően a roma nőket érő jogsértéseket, és ezért az ERRC a magyar jogorvoslati lehetőségek kimerítése után a legtöbb esetben nemzetközi emberi jogi fórumokat is igénybe vesz annak érdekében, hogy az áldozatok igazsághoz jussanak.

 

 

 

 

Kozma Blanka, a Női Érdek tagszervezetének, a Közéleti Roma Nők Egyesületének elnöke arról számolt be, hogy gyakorlati tapasztalataik szerint a romaintegrációs stratégia valóban fontos kiindulási alap, a roma nőket célzó elemei helyi szinten is hasznosulhatnak. Ugyanakkor úgy véli, a jelentősebb eredmények eléréséhez elengedhetetlen lenne több a romák, különösen a roma nők érvényesülési esélyeit növelését célzó állami oktatási és munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program indítása. A sikeres civil kezdeményezések között említette az edelényi kistérségben több munkaerőpiaci reintegrációs projektet megvalósító Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületének eredményes munkáját.

Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője a romaintegrációs politika nemek egyenlőségét érintő magyarországi feladataival kapcsolatban kiemelte, hogy a roma lányok önbizalmának és érdekérvényesítő képességének növeléséhez alapvetően szükséges a helyi közösségek támogatása mellett a szegregációtól mentes oktatási rendszer biztosítása. A nemek közötti egyenlőség közpolitikákban – így a romaintegrációs politikában – való érvényesítése előtt álló legjelentősebb akadálynak azt látja, hogy a mindenkori kormányzatban dolgozók kevéssé értik, mit is jelent és miért fontos a nemek közötti egyenlőség elve.

Az érdeklődők február 17-ig jelentkezhetnek az EWL kezdeményezésére létrejött, az  EU-tagországaiban élő, etnikai kisebbséghez tartozó, illetve migráns nők közéleti és politikai jogainak gyakorlását és képviseletét elősegítő mentorprogramba, amely a 2014-es európai parlamenti képviselőválasztásokon képviselőjelöltként, illetve kampánystáb-munkatársként való részvételük lehetőségeit kívánja szélesíteni.

A program hazai koordinátora, a Női Érdek szakértője, Sáfrány Réka felhívta a figyelmet arra, hogy kisebbségi, főként roma nők jelentkezését várják, akik függetlenül attól, elköteleződtek-e már valamely párt mellett, szeretnének az európai parlamenti politika közegében szert tenni a közéleti és politikai szerepvállalással kapcsolatos tapasztalatokra.

A mentorprogram céljaihoz leginkább kapcsolódó példaértékű hazai kezdeményezést, a Tom Lantos Intézet fiatal roma nők közéleti szerepvállalását támogató „Angol Klub”-ját a szervezet képviselője, Kuntz Nóra és az Angol Klub egyik részvevője, Suha Nikolett mutatta be. A rendezvény résztvevői közös zárógondolatként azt fogalmazták meg, hogy a példaképektől és mentoroktól való tanulás hatékonyan hozzájárulhat a roma nők önbizalmának és érdekérvényesítő képességeinek erősítéséhez.

A ROMA NŐK INTEGRÁCIÓJA ÉS KÖZÉLETI, POLITIKAI SZEREPVÁLLALÁSA címmel a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

2013. FEBRUÁR 7-én, 10.30-12.45 között szakmai rendezvényt tartott

A rendezvényre az EURÓPAI UNIÓ HÁZÁBAN került sor (1024 BUDAPEST, LÖVŐHÁZ U. 35.)

Program:

10.30-10.40 Köszöntő: Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke

Járóka Lívia, EP képviselő videóüzenete

Az eseményt megnyitja: Izsák Rita, Kisebbségi Ügyek ENSZ Független Szakértője

10.40-11.25 A nemzeti romaintegrációs stratégiákhoz kapcsolódó női jogi kérdések és tapasztalatok – Balogh Lídia, a Női Érdek szakértője, Dánielné Tóth Beáta, a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületének elnöke és Gellér Judit, az ERRC szakértője.

11.25-11.40 A romaintegrációs politika nemek egyenlőségét érintő feladatai, tapasztalatai – Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője

11.40-11.50 Kérdések, felkért hozzászóló: Kozma Blanka (Közéleti Roma Nők Egyesülete)

11.50-12.20 Az EWL női közéleti és politikai mentorprogramjának célkitűzései és eszközei, a Tom Lantos Intézet női közéleti klubjának tapasztalatai – Sáfrány Réka, a Női Érdek szakértője és Kuntz Nóra, a Tom Lantos Intézet megbízott igazgatója.

12.20-12.30 Kérdések

12.30-12.45 Kávészünet, szendvicsebéd

A rendezvény részletes programja letölthető INNEN. Az EWL állásfoglalásának magyar fordítása ITT érhető el. Az EWL mentorprogramjáról szóló felhívás letölthető INNEN.

A rendezvényt a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) támogatta.

Képek a rendezvényről:

A roma nők integrációja – Női Érdek rendezvény

Az EWL  2013. januárjában tette közzé „A roma és az utazó nőkkel szembeni többszörös diszkrimináció elleni fellépés – a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák sikeres megvalósításának kulcsfontosságú eleme” című részletes állásfoglalását, amelyben tagszervezetei tapasztalataira építve, a nők szemszögéből reflektál a tagországok romaintegrációs stratégiáinak kérdéseire.

A lobbianyag angol nyelven letölthető innen: Tackling multiple discrimination of Romani and Traveller Women,magyar fordítása rövidesen szintén elérhető lesz a honlapunkon.

Az Európai Női Lobbi magyarországi tagszervezetének felhívása

NŐI POLITIKUSOK RÉSZÉRE

Amennyiben szeretne jelöltként indulni 2014-ben a májusi európai parlamenti választásokon, vegyen részt az Európai Női Lobbi (EWL) migráns és etnikai kisebbségekhez tartozó nőket segítő európai politikai mentorprogramjában!

Az Európai Női Lobbi által koordinált politikai mentorprogram 2013 februárjában indul, és az európai parlamenti választásokig, 2014 májusáig tart. 8-12, különböző európai politikai pártokban tevékenykedő és különböző országok által delegált európai parlamenti képviselőnőt köt össze 8-12 külföldi származású, migráns vagy etnikai kisebbséghez tartozó, illetve roma nővel, akik szívesen indulnának a 2014-es európai parlamenti választásokon.

Miért érdemes részt vennie a programban?

Célunk, hogy mentoráltként gyakorlati betekintést nyerjen az európai ügyekbe, hogy segítsünk Önnek új emberekkel találkozni, bővíthesse politikai kapcsolatrendszerét, és olyan eszközökkel lássuk el, melyeknek köszönhetően a következő európai választásokkor sikeresen versenyezhet, és jó helyre kerülhet politikai pártjának listáján.

Kik a mentorok?

A mentorok olyan, a jelenlegi ciklusban dolgozó európai parlamenti képviselőnők, akik örömmel osztják meg Önnel tapasztalataikat, és adnak tanácsot. Különböző politikai pártokat és nemzeteket képviselnek.

Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?

• 2013 és 2014 között legalább háromszor kerül sor találkozóra Ön és a képviselőnő között, Brüsszelben, Strasbourgban, és/vagy a képviselőnő országában. A személyes beszélgetések között e-mailben, telefonon vagy Skype használatával tartják a kapcsolatot előre egyeztetett időben. A mentorral való kapcsolattartáson kívül tudásbővítő szemináriumokon is részt vehet a következő témákban: kommunikációs készségfejlesztés, uniós működési mechanizmusok, valamint választechnikák rasszista és populista támadásokkal szemben.
• Emellett lehetősége lesz az Európai Parlament más képviselőitől is tanulni.
• A brüsszeli, strasbourgi és/vagy a képviselőnő saját országában megvalósuló találkozások költségeit az EWL fedezi (utazás, szállás- és tartózkodási költségek). Erről írásos megállapodást kötünk Önnel. Ezen felül sem a mentorált, sem a mentor nem kap fizetséget a programban való részvételért, hiszen ez egy olyan önkéntes tevékenység, melyhez teljes elkötelezettségre van szükség, ám a megszerzett tudás biztosan többet ér majd minden pénznél.

Részvételi feltételek a mentoráltak részére:

Az EWL európai politikai mentorprogramban résztvevő nőknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

• az Európai Unióban élő, EU-n kívülről érkezett bevándorló, vagy etnikai kisebbséghez   tartozó, esetleg roma nő,
• jelentkezésekor már részt vesz a helyi, regionális és / vagy nemzeti szintű politikai életben;
• választható, és egyben indulni szeretne a következő európai választásokon 2014 júniusában;
• a nők jogaiért folytatott küzdelem iránt elkötelezett személy.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy olyanok jelentkezését is várjuk, akik egy kampánystáb tagjaként vesznek majd részt a választásokon, vagy még nem biztosak abban, hogy indulni szeretnének-e, mint képviselőjelölt. Mentora támogatja majd a döntését, akkor is, ha az indulás mellett dönt, és akkor is, ha nem, hiszen az együttműködésük alapján tanultak hozzájárulnak majd a helyes döntés meghozatalához.

Hogyan lehet jelentkezni?

Ha Ön megfelel a feltételeknek, 2013. február 11-ig létre kell hoznia internetes személyi profilját itt.  Kérjük, csatolja önéletrajzát, valamint a kitöltött jelentkezési lapot. Amennyiben bekerül a kiválasztottak első körébe, az EWL munkatársa egy személyes találkozó egyeztetése érdekében felveszi Önnel a kapcsolatot. Az interjú célja, hogy jobban megismerjük motivációját és elvárásait.  A kiválasztást követően megkeressük a programban részt vevő mentorok közt az Önnek leginkább megfelelő európai parlamenti képviselőnőt. Célunk, hogy megtaláljuk Önnek azt a mentort, aki mintegy „lelki társa” lesz.

Töltse le a szórólapot, és tudjon meg többet az EWL Politikai Mentorprogramjáról itt.

Ha problémát tapasztal az adatbázisba való online regisztráció során, kérjük, küldje el nekünk a kitöltött jelentkezési lapot és az önéletrajzát a következő e-mailcímre: bach@womenlobby.org.

Jelentkezési határidő: 2013. február 17.

További információ: bach@womenlobby.org

Amandine Bach (Ms.), Közpolitikai szakértő és projektkoordinátor, EWL

Magyarországi kapcsolattartó: Sáfrány Réka, közpolitikai szakértő, Női Érdek

E-mail: noierdek@noierdek.hu

Web: www.noierdek.hu